Győr - Dunaferr NK 35-31 (16-16)

Dunaferr NK: Sirina - Lovász, Radulovics 10, Ferling 7, Borbás 3, Kindl 1, Vincze 2. Csere: Hoffmann (kapus), Mehlmann 5, Gáspár 2, Bulath 1, Balogh B. Edző: Kiss Szilárd.

Csúcsrangadóra volt kilátás ma este Győrben, ahol a bajnoki címvédő ETO a Dunaferr gárdáját fogadta a nő kézilabda bajnoki rájátszás második fordulójában. Mivel a zöld-fehérek meglepetésre kikaptak Debrecenben, számukra élet-halál kérdése volt a találkozó, de a mieink a bravúr reményében érkeztek a Rába-parti városba, s nagyon fogadkoztak, hogy hosszú idő után újra legyőzik hazai pályán Görbiczéket.

Védekezés nélkül

Hatalmas iramban kezdték a mérkőzést a csapatok, s az ETO pillanatok alatt kétgólos előnyre tett szert, de Borbás és Radulovics góljaival tartotta a lépést együttesünk a hazaiakkal (3-3). A 10. percig csak utóbbi két játékosunk talált a győri kapuba, de még így is tartottuk az egyenlő állást, igaz nem sokáig. A folytatásban elkapkodta támadásait a piros-fehér gárda, s a hibákat kíméletlenül kihasználták a házigazdák. Bradeanu és Dokic vezérletével öt perc alatt öt gólt lőtt az ETO, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy Kiss Szilárd a félidő derekán időt kért, hogy rendezze a sorokat (11-6).
A Dunaferr mestere elsősorban csapat védekezését kritizálta, s láss csodát, a rövid pauzát követően egyből markánsabb formát öltött a mieink védőfala. Ferlingék ekkor már jóval keményebben állták útját a győri rohamoknak, s ez meg is hozta az eredményét. Az időkérést követő hat percben egy hazai, s öt dunaújvárosi gólt láthattak a drukkerek, így a 20. percre újra teljesen nyílt lett a meccs (12-11).
Rengeteg kiállítás tarkította a játékot, csak ritkán játszhattak azonos létszámban a csapatok, s ennek köszönhetően a mérkőzés is egyre hullámzóbb lett: a kapusok egyik oldalon sem tettek ki magukért, s mivel mindkét oldalon felváltva estek a gólok, a félidei szünetre egállal vonulhattak az öltözőbe a játékosok (16-16).

Ötven percig él a remény

A második játékrészt Mörtel kihagyott hetese indította, majd a Mehlmann bombája után – a mérkőzésen egyébként először – már a Dunaferrnél volt az előny. A folytatásban egyszerű volt a képlet: a Győr szorosan loholt a mieink nyomában, de a futóversenyből a mieink jöttek ki jobban, s a 40. percre már kétgólos előnybe kerültek (20-22). Ekkor Vérten vette vállára a hazai csapatot, s miközben a mieink ziccereket hibáztak, sorozatban lőtt négy góljával fordított az ETO (24-22).
A Dunaferr azonban nem adta fel a küzdelmet, s hatalmas lendülettel folytatta a játékot, – az 50. percig tartotta is egy-két gólos hátrányát (30-28). Sőt, ekkor kettős emberelőnybe került csapatunk, de ahelyett, hogy a magunk javára fordítottuk volna a csatát, ekkor veszítettük el az esélyt a győzelemre: három egymást követő támadást is bosszantó hibával zártunk, s ez annyira feldobta az ETO-t, hogy Bradeanu három góljával, az 55. percre végleg eldöntötte az összecsapást (34-28).
A hátralévő időben hiába faragott le hátrányából két gólt együttesünk, ez csak a tisztes vereséghez volt elég (35-31), pedig ebben a meccsben jóval több, akár a győzelem lehetősége is benne volt.